higriddióda
A hagyományos értelemben vett dióda: A dióda (görögül: di, ‘kettő’, ‘kettős’; hodosz ‘út’) kétpólusú elektronikus alkatrész. A dióda kifejezést a “szabályozatlan egyenirányító” kifejezés szinonimájaként használják. A higrid dióda például egy olyan membrán, amely korlátozó hatással van a vízszállításra. A vízszállítás egyenirányú (egyirányú utca), mivel a víz csak egy irányban tud áthaladni a higradiódán. A higradióda ezért egy mechanikus visszacsapó szelephez hasonlítható, mivel ez csak egy irányba engedi a tömegáramlást.
Entrópia
Az entrópiára úgy kell gondolni, mint egy olyan mennyiségszerű mennyiségre (energiatartalom), amely áramolhat, illetve amely a testekben tárolható: Két egyébként azonos test közül az, amelynek a hőmérséklete magasabb, több entrópiát tartalmaz. Ha két különböző hőmérsékletű test érintkezik egymással, az entrópia a melegebb testből a hidegebb testbe áramlik; ennek következtében a két test hőmérséklete is kiegyenlítődik.
(Forrás: Wikipedia)
Változó diffúzió nyitott
A levegő gőznyomása a levegőben lévő víz mennyiségétől és a hőmérséklettől függ. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, úgy nő a gőznyomás. Ezt a teáskannából ismerjük, amely fütyül, ha a víz elég forró. A páratartalom és a hőmérséklet miatt a gőznyomás eltérő a belső és a külső térben. A vízgőz a magas nyomástól az alacsony nyomás felé halad, ezt a gradienst követi a külső falon keresztül is – átdiffundál. Nyáron a gőz befelé, télen kifelé áramlik. Ezért a külső falak nyáron nedvesek, télen pedig szárazak lesznek. A fényvisszaverő membrán nyáron megakadályozza a vízpára vándorlását az épület belsejébe, télen pedig megkönnyíti a pára távozását a külső térbe. Ez a tulajdonság (változó diffúzió) a falakat szárazabbá teszi.
IR visszaverődés
Az IR a hosszúhullámú hősugárzás nem látható része a látható fény és a mikrohullámok között. Az IR hullámhossza 780 nm és 1000 µm között van. A 3 és 50 µm közötti tartományt az IR-C részeként MIR-nek (középső IR) nevezik. Ezek közül a 9,25 és 11,45 µm közötti tartomány a releváns, ami +40 és -20°C közötti hőmérsékletnek felel meg. A hősugárzás elnyelődik és visszaverődik az átlátszatlan komponensek által (A + R = 1). A fényvisszaverő membránban – a hagyományos festékektől eltérően – a kerámia üreges gyöngyök miatt optikai fizikai (sugárzási fizikai) folyamatok játszódnak le, amelyek egyszerűsítve IR-reflexiónak tekinthetők. Az eredmény magasabb és egyenletesebb felületi hőmérséklet a belső oldalon, valamint csökkentett sugárzási veszteségek a külső oldalon – ezáltal nagyobb hőkomfort és kisebb fűtési energiaigény.
Konvekciós áramlatok
A konvekció kifejezés a késő latin convectio szóból származik, amely ‘hozni’, ‘hordozni’ jelentéssel fordítható. Ebben a hivatkozásban a kifejezés itt egyrészt a gáznemű közegben (folyadékban) végbemenő fizikai áramlási mozgást, másrészt azt a jelenséget jelöli, hogy az áramlás legkisebb részecskéi energiát, például hőenergiát hordoznak magukkal. Konvekciós áramlatokat okozhat a fűtőtest által felmelegített levegő a lakóhelyiségben, ami hőmérséklet-különbséget hoz létre a plafon és a járófelület között.
A felfelé áramló meleg részek itt lehűlnek, majd ismét lesüllyednek. Ez konvekciós áramlást hoz létre. Ez a folyamat a falakon belül és kívül is zajlik. A hő átadódik, belülről a falfelületre, kívülről a környezeti levegőre.
Hőhidak
A hőhíd (a köznyelvben gyakran hideghídnak is nevezik) az építőelemek olyan területe, amelyen keresztül a hő gyorsabban jut a külvilágba, mint a szomszédos építőelemeken keresztül. Megkülönböztetünk konstruktív és geometriai hőhidakat. A konstruktív hőhidakat a különböző hővezető képességű anyagokból készült szerkezetek hozzák létre. Ilyenek például a vasbeton födémek külső falakhoz, gyűrűs gerendákhoz vagy radiátorfülkékhez való csatlakozása.
Geometriai hőhidak akkor keletkeznek, ha a belső felület nem egyezik meg a külső felülettel, például egy egyébként homogén alkatrészben lévő kiemelkedések vagy sarkok miatt. Erre példa a ház külső sarka, ahol mindig több hideg külső fal van a meleg belső fal tetején.
(Forrás: Wikipedia)
Porlerakódás
Sötét részecskék (fekete por) lerakódása a belső falakon. Súlyos esetekben a korom benyomását kelti. Az okok még nem tisztázottak. Mivel azonban ez a hatás a fűtési szezonban gyakrabban jelentkezik, feltételezhető, hogy az alacsony illékony szerves vegyületek (ún. lágyítószerek) és más kibocsátó anyagok lerakódásait a konvekciós áramlatok (lásd: Konvekciós áramlatok) felkavarják, és a falakon és a mennyezeten leülepednek.
Átviteli hőszállítás/átviteli hőveszteség
A (hő)energia szállítása különböző hőmérsékletű területek között a szilárd testekben, például a falban (a molekulák egymásnak ütköznek) a hővezetés miatt. A hőáramlás mindig a nagyobb energiájú területekről a kisebb energiájúak felé áramlik, vagyis itt: a melegből a hidegbe. A szállítás során fellépő energiaveszteséget transzmissziós hőveszteségnek is nevezik. Ezeket a hőátadási együttható határozza meg. Az energiaátadás egyéb formái a konvekció és a sugárzás. Az áteresztés csökkenthető a homlokzatra érkező sugárzás csökkentésével.
Kapilláris szárítás
A kapillaritás a folyadékok viselkedésére utal a kapillárisokban, más néven hajszálcsövekben. Ha a folyadék és a kapilláris fal közötti tapadási erők nagyobbak, mint a folyadék molekulái közötti kohéziós erők, a folyadék “kúszik” a kapillárisba, akár a gravitáció ellenében is, és minél inkább a kapillárisok szűkülnek/szűkülnek. Ha a folyadék ezzel a folyamattal az anyagból (pl. falazatból) a felszínre kerül, ahol aztán elpárolog, akkor ezt kapilláris szárításnak nevezzük. A külső vakolat finomabb kapilláris rendszerrel rendelkezik, mint a falazat, a fényvisszaverő membrán finomabb kapilláris rendszerrel rendelkezik, mint a külső vakolat. Ez irányított szállítást eredményez, ami szárazabb falakat eredményez.
endotermikus folyamatok
A ClimateCoating® bevonatokban lejátszódó folyamatok szinonimája, amelyek a külső hatásoktól, például a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően változnak. A kémiában az endotermikus azt jelenti, hogy energiát vesz fel vagy nyer.
Fényerő határértékek
A fényességérték egy adott színtónus fényvisszaverő képessége a fekete = 0 és a fehér = 100 között. Azt jelzi, hogy a kérdéses színtónus fényerősségében milyen messze van a fekete vagy fehér ponttól. A színmutatókban a világossági érték a színszám mellett van feltüntetve. Sem a fényerősség, sem a felhasznált kötőanyag nem döntő a világossági érték szempontjából, hanem csak a színpigmentáció típusa és szintje.
fényvisszaverő membrán
összefoglaló kifejezésnek tekinthető egy kiváló minőségű, mindössze 20-120 mikrométeres kerámia üreges gömbökkel és aktivátorokkal dúsított diszperzióra, amely – monolitikus falazattal kombinálva – egymástól függő komplex épületfizikai folyamatokat indít el. Ezek pozitív hatással vannak a nedvesség- és hőszállításra, és ezáltal az energiamérlegre.
